Írta: Járai Luca
Olvasási idő: 6 perc
Mi az az endometriózis?
Az emiatt kialakuló ciszták és hegesedés számtalan kellemetlen tünettel járnak együtt, ami igazán meg tudja keseríteni egy nő életét. Az endometriózissal élőknél jellemző a kínzóan fájdalmas menstruáció, illetve alhasi fájdalom a ciklus egyéb időpontjaiban is. Megjelenhealmast továbbá a fokozott mennyiségű havi vérzés, szabálytalan ciklus, hasmenés vagy székrekedés, valamint a fájdalmas szexuális együttlét. Szélsőséges esetben a betegség meddőséghez is vezethet. Bár bizonyos esetekben műtéti beavatkozások feloldást jelenthetnek a súlyos, krónikus tünetek alól, jelenleg nincs olyan eljárás, ami garantálná a maradandó gyógyulást, az érintett betegek egy részére pedig a menopauza beköszöntéig akár 4-5 műtét is várhat.
Az Endometriózis Magyarország – „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány – szerint világszerte közel 200 millió, Magyarországon pedig körülbelül 200 000 nőt érint a probléma. A szervezet az ismeretterjesztés fontosságát hangsúlyozza, hiszen életmentő lehet időben felismerni a betegség jeleit és megkezdeni a szükséges egészségügyi kezelést.
Amennyiben szeretnél részletesebben olvasni a betegség kialakulásáról, tüneteiről és kezeléséről, {ide kattintva} megtekintheted korábbi cikkünket.
Milyen hatása lehet az endometriózisnak a szexuális jóllétre, és a mentális egészségre nézve?
A méhnyálkahártya más testrészen történő növekedése által kiváltott krónikus gyulladás és hegesedés korlátozza a kismedencei szervek mozgékonyságát, valamint fokozott érzékenységet eredményez. Ennek nyomán az endometriózissal leginkább azonosított tünet a fájdalommal járó szexuális együttlét, melyet a betegek többsége – felmérések alapján akár 70%-uk is – tapasztal. Az azonban már kevésbé ismert tény, hogy ez a fájdalom nem csupán az aktus alatt, de akár azt megelőzően, illetve azt követően is jelen lehet. Nem csoda, hogy az érintett nőkben intenzív anticipációs szorongás alakulhat ki, melynek hatására inkább elkerülik a szexuális együttléteket.
Tehát fájdalom = szorongás = kevesebb szex? Nos, a képlet nem ilyen egyszerű.
Tanulmányok szerint az endometriózis nem egyetlen funkciót ront, hanem egyszerre több szexuális dimenziót érintve formálja át a testhez és az intimitáshoz fűződő viszonyt. Csökkenhet a szexuális vágy, nehezebbé válhat az izgalom és a lubrikáció fenntartása, orgazmuszavarok, továbbá magas distressz szőheti be a romantikus együttléteket. Ennek a hátterében a biológiai tényezőkön túl fontos szerepet játszik a személy pszichés állapota is.
Zippl és munkatársai kutatásukban azt találták, hogy az endometriózissal élők csoportjában szignifikánsan magasabb a depresszió aránya, mint az átlag populációban. A fokozott szorongás, frusztráció, kimerültség, illetve az akár éveken keresztül javulás nélkül fennálló, kellemetlen fizikai tünetek akár klinikai szintű depresszív epizódhoz is vezethetnek. A depresszió általában csökkenti a szexuális vágyat és az örömérzetet, valamint nehezítheti az érzelmi kapcsolódást a partnerhez, így közvetett módon elidegenedéshez és ritkább szexuális együttlétekhez vezet.
Szintén nagy az előfordulási valószínűsége az evészavarok kialakulásának, ugyanis az endometriózisban érintett nők gyakran küzdenek testképzavarral és önértékelési problémákkal, a mindennapi működési korlátok miatt. Tartsuk észben, hogy a kezelés sok esetben többszöri műtéti beavatkozást jelent, mely hegeket hagy hátra, ezzel torzítva az ember testét és örök emlékeztetőt nyújtva a betegségre. A bélrendszert érintő endometriózis esetén pedig gyakran jelenik meg puffadás és emésztési zavar, amit csak szigorú diéta tartásával lehet visszaszorítani. Ez a belső feszültség befolyásolhatja az étkezési viselkedést, ami étrendi kontroll-vesztéshez vagy kényszeres étkezési mintákhoz vezethet. Mindez erős szégyenérzettel és szorongással jár, ami gátolhatja az intimitást, a szexuális helyzetekben való önfeledt jelenlétet és komfortérzetet.
Egyre több tudományos cikk hangsúlyozza, hogy a fent kifejtett sajátosságok miatt az endometriózis kezelése nem szorítkozhat kizárólag fiziológiai megközelítésre. A pszichoszociális és mentális nehézségek észrevétele, azonosítása és célzott javítása megkönnyítheti a többi tünettel való megküzdést, továbbá javíthatja a beteg életminőségét, szexuális elégedettségét. Ilyen megoldás lehet az esetleges depresszió, testképzavar és alacsony önértékelés pszichoterápiás mérséklése, vagy a társas támogatás és kapcsolódás aktív megélése online és offline ‘support group’-ok formájában.
Tovább javíthatják a mindennapi jóllétet a különböző életmódbeli változások, mint a könnyed sport (sétálás, jóga, stb.), egészséges táplálkozás és a stressz-menedzsment fejlesztése. A szexuálterápia segíthet az alacsony szexuális vágy, a testképzavarok és a párkapcsolati feszültségek kezelésében, míg egy speciális kezelési módszer, a medencefenék-fizioterápia hozzájárulhat a kismedencei fájdalom csökkentéséhez és a szexuális működés javításához.
Amikor ketten küzdenek – Hogyan hat az endometriózis a párkapcsolatra?
Az endometriózis a szexuális, mentális és fizikai jóllétre gyakorolt negatív hatásán keresztül a párkapcsolatok minőségét is veszélyezteti. Egy 2020-ban publikált szisztematikus áttekintés szerint a betegség gyakori konfliktusokat, érzelmi eltávolodást, bizonyos esetekben pedig szakítást eredményezhet.
Azok a férfiak, akik endometriózissal élő nővel vannak kapcsolatban, nagy arányban számolnak be súlyos pszichés és életviteli terhekről, mint a szorongás, tehetetlenség-érzet, a szexuális élet romlása és gyermekvállalási nehézségek. Bár jellemzően az érintett partnerek szexuális funkciója nem romlik, a szexuális és párkapcsolati elégedetlenség miatt a vágyuk jelentősen csökkenhet. Tovább ronthat a helyzeten, ha az egészségügyi eljárás során a másik felet nem informálják megfelelően és nem vonják be a döntéshozatalba.
Összességében elmondható, hogy az endometriózis párkapcsolati betegségként is értelmezhető, így kezelésekor is fontos szempont a partner bevonása, szükségleteinek felmérése. A nyílt és őszinte kommunikáció elősegítheti a szexuális elégedettség növekedését, valamint csökkentheti a kapcsolatban kialakuló terhelést és konfliktusokat. A kényelmes és biztonságos szexuális működés szempontjából pedig kiemelkedő szerepe van a partner gyakorlati rugalmasságának is. Fájdalmas szex esetén új, kímélő pozíciók feltérképezése, segédeszközök bevonása – mint például az Onhut, amely egy puha, fánk alakú, több gyűrűből álló eszköz, amit a péniszre helyezve szabályozni lehet a behatolás mélységét -, illetve a behatolás nélküli szex beépítése az intim együttlétbe, nagyban enyhítheti a kellemetlenségeket.
Egészségügyi egyenlőség – „Őrült nők” az orvosnál
Ismerve az endometriózis gyakori előfordulásáról szóló statisztikai adatokat, valamint az életminőségre gyakorolt drasztikusan negatív hatásait, meglepő lehet, hogy a kiváltó okáról egyelőre kevés konkrétum ismert. Különböző elméletek felvetik az immunrendszer hibás működését, a mozgásszegény életmódot, a krónikus stresszt, az egészségtelen táplálkozási szokásokat, illetve a baleset vagy műtét által kiváltott alhasi traumát is, mint esetleges eredet, ám ezek valójában csak feltételezések.
De mégis hogyan lehetséges ez? Hogyan fordulhat elő modern, egészség- és jóllét-centrikus társadalmainkban, hogy ennyire kevéssé kutatott egy világszerte nagyjából 200 millió embert érintő betegség?
A válasz sokak szerint az egészségügyben továbbra is jellemző nemi egyenlőtlenségben keresendő. Más olyan jelenséghez hasonlóan, amely elsősorban nőket érint – menstruáció, menopauza, PCOS és hasonlók – az endometriózis nem kapja meg azt a tudományos és társadalmi figyelmet, amit egy férfiakat is fenyegető betegség kapna.
Kate Young és munkatársai a ‘Do mad people get endo or does endo make you mad?’ című tanulmányban azt vizsgálják, milyen nyelvi elemekkel zajlik az endometriózis körüli orvosi diskurzus. Az általuk készített interjúkból kiderül, hogy hiába beszélünk nő-gyógyászati jelenségről, az endometriózis körüli orvosi tudás és beszédmód férfiközpontú normákra épül.
Young és munkatársai hangsúlyozzák, hogy a férfiak fájdalma mögött gyakrabban merül fel objektív, kivizsgálást indokló ok lehetősége, míg a női tünetek esetében első körben rendszerint a stressz, a túlérzékenység, vagy az érzelmi labilitás kerül megnevezésre. Sajnos, az sem ritka, hogy a szakemberek „hisztérikusnak” vagy „érzelmileg túlreagálónak” írják le az endometriózis tüneteivel hozzájuk forduló női pácienseket. Ez egy évszázados történelmi minta, amely a női panaszok alábecsüléséhez és akár kifejezetten pejoratív megítéléséhez vezet.
Az orvosi beszédmódban a nők időnként nem is autonóm szubjektumként, hanem csupán a reprodukciós funkció hordozójaként jelennek meg. Az endometriózis kapcsán ez abban nyilvánul meg, hogy amíg működik a reproduktív funkció, az adott nő gyakran egészségesként van kezelve, a fájdalom és a páciens életminőségének egyértelmű romlása pedig nincs figyelembe véve. Nem véletlen, hogy az endometriózis diagnózissal rendelkező személyek nagy része csak meddőség kapcsán jut el átfogó szakemberi kivizsgáláshoz és a betegség megállapításához.
Mindez káros hatással lehet a beteg énképére, emocionális állapotára, illetve ronthat az orvosával való kapcsolaton és általánosságban a szakemberhez fordulási hajlandóságon is. A pácienseket tárgyiasító, fájdalmukat és a kapcsolódó nehézségeket ignoráló diskurzus tehát hozzájárul ahhoz, hogy az endometriózissal küzdő nők többsége nem – vagy csak hosszas évtizednyi szenvedés után – jut megfelelő diagnózishoz.
Mint látjuk, az endometriózis megterhelő és gyakran reménytelennek tűnő állapot, amely nemcsak a testet, hanem a lelket is próbára teheti. Mégis fontos kimondani: van kiút! Egyre többen beszélnek róla, egyre több nő ismeri fel, hogy nincs egyedül a fájdalmával, és léteznek kezelési lehetőségek, támogató közösségek, megértő szakemberek. A jövőbeli javulás egyik kulcsa az, hogy újragondoljuk az endometriózis körüli orvosi és társadalmi hozzáállást – komolyabban kell venni a nők tapasztalatait, nagyobb hangsúlyt fektetni a betegség kutatására, a korszerű terápiákra és az empatikus ellátásra. Ha ez megtörténik nők millióinak életminősége javulhat valódi eséllyel.
Irodalomjegyzék:
- NoriNho, P., & MartiNs, M. M. (2020). A systematic review on the effects of endometriosis on sexuality and couple’s relationship.
- Marano, G., d’Abate, C., Ianes, I., Costantini, E., Lisci, F. M., Traversi, G., Gaetani, E., Napolitano, D., & Mazza, M. (2026). When the Body Hurts, the Mind Suffers: Endometriosis and Mental Health. Psychiatry International, 7(1), 9. https://doi.org/10.3390/psychiatryint7010009
- Young, K., Fisher, J., & Kirkman, M. (2019). „Do mad people get endo or does endo make you mad?”: Clinicians’ discursive constructions of Medicine and women with endometriosis. Feminism & Psychology, 29(3), 337–356. https://doi.org/10.1177/0959353518815704
- Zippl, A. L., Reiser, E., & Seeber, B. (2024). Endometriosis and mental health disorders: Identification and treatment as part of a multimodal approach. Fertility and Sterility, 121(3), 370–378.https://doi.org/10.1016/j.fertnstert.2023.12.033
A beszúrt képek forrása: Pexels
Egy válasz