Írta: Nagy Eliza Flóra, SzexEd tartalomgyártó önkéntes
Lektorálta: Gergely-Hevesi Barbara, tanácsadó szakpszichológus, ADHD-val élő érintett
Olvasási idő: 10 perc
Úgy érzed a párod mindent elfelejt amit megbeszéltek, fontos dátumokat vagy akár a kéréseidet? Teljesen mások az igényeitek a spontaneitást illetően, ami a szexuális életetekben is problémát okoz? Nem tudtok megszervezni rendesen egy randit, bármennyire szeretnétek? Az ADHD-s egyének és partnereik gyakran szembesülnek ezekkel a problémákkal , ami sokszor félrevezető lehet, mivel ezek a jelenségek félreértelmeződhetnek és az érzések, az igyekezet vagy akár a vágy hiányának tűnhetnek,holott nagyon tipikus tünetei ennek az idegrendszeri működésnek, amivel becslések szerint a felnőtt populáció 4 százaléka, a gyermek és serdülő népesség nagyjából 8 százaléka él együtt (Ayano és mtsai., 2023).
A háttérben meghúzódó okok összetettek. A végrehajtó funkciók alacsonyabb működése miatt elfelejtődhetnek fontos dátumok vagy kérések, rendkívül nehéz lehet megszervezni egy randit, vagy akár egy hosszas beszélgetést lefolytatni. A dopaminszint szabályozásának zavara pedig közvetlenül befolyásolja a szexualitást és az újdonságkeresést, ami esetleg megnövelheti az igényt több szexuális partnerre is. Ezt tovább árnyalják az érzelemszabályozási nehézségek, amelyek hirtelen gátat szabhatnak az intimitásnak vagy heves konfliktusokat robbanthatnak ki. Mindez rendkívül frusztráló lehet mindkét fél számára, hiszen a nehézségek a legjobb szándék ellenére is újra meg újra felszínre törnek. Bár egy diagnózis tisztázhatja a helyzetet, a valódi megértéshez és a tartós harmóniához rengeteg türelemre, nyílt kommunikációra és elfogadásra van szükség mindkét fél részéről.Noha minden kapcsolatban más formában öltenek testet ezek a működésbeli különbségek, a következőkben a leginkább tipikus párkapcsolati mintákat és azok hátterét mutatjuk be közelebbről.
Vajon azért nem figyel rád, mert nem vagy elég fontos neki?
Már megint elfelejtette a párod, hogy mit csináltok hétvégén. Ma se jutott eszébe, hogy elmosogasson, pedig ezerszer megkérted. Teljesen kiment a fejéből az anyukád szülinapja. Ezek nem feltétlen azért történnek, mert nem érdekli őt, amit mondasz neki,vagy nem vagy elég fontos ahhoz, hogy figyeljen rád. Az ADHD egyik fő jellemzője a végrehajtófunkciók alulműködése, melyek egyike a munkamemória. Ebből adódóan könnyen elfelejtenek megbeszélt dolgokat és kéréseket. Illetve lehet, hogy el se jutott a kérés hozzájuk, mivel már azzal is gondjuk adódhat, hogy fenntartsák figyelmüket beszélgetés közben. Partnerként ezt akár érdektelenségként vagy figyelmen kívül hagyásként is értelmezheted, miközben valójában nem az irántad való törődés hiányáról van szó. Ugyanakkor az ADHD-val élők gyakran képesek nagyon intenzív, „hiperfókuszált” figyelmet fordítani arra, ami különösen érdekli őket, így a figyelem ingadozása a kapcsolat különböző helyzeteiben is eltérő lehet. Hupfeld és munkatársai (2019) vizsgálatai is kimutatták ezt a látszólagos ellentmondást, ami azért lehetséges, mert az ADHD-s figyelem nem hiányzik, hanem a szabályozhatósága sérült. Ez magyarázza, miért képes az ADHD-s partner órákra elmerülni egy számára lenyűgöző témában, miközben a mindennapi, rutinjellegű kérésekre, amelyek nem váltanak ki dopaminreakciót az agyban, szinte képtelen fenntartani a figyelmét. Ez a kontraszt kívülről könnyen tűnhet szelektív törődésnek, holott valójában az agy ingerszűrési és dopaminháztartási mechanizmusairól van szó,melyek az emberek többségénél teljesen másképp működnek.
Újdonságkeresés vagy a vonzalom csökkenése?
Kapcsolatotok előrehaladtával kezdheted úgy érezni, hogy a párod kevésbé érdeklődik irántad, ami a hálószobátokban is problémákat okozhat. A partnered egyre kevesebbet kezdeményez együttlétet, úgy érzed már nem kíván, elvesztetted a vonzerőd. Emiatt elkezdheted keresni magadban a hibát, hogy mitől változott ilyen drasztikusan a párod hozzád való vonzalma. Pedig valójában ez a csökkent érdeklődés abból fakadhat, hogyaz ADHD-val élők állandóan az újdonságot keresik,ami igaz lehet a szexualitásra is. Az ADHD-val élő embereknél a dopaminszint szabályozási zavara miatti fokozott újdonságkeresés és ingergazdagság iránti igény erősen rányomhatja a bélyegét a szexuális életre és a párkapcsolatokra. Ezt tudományos vizsgálatok is megerősítik, köztük Desille és Alba 2026-os eredményei is azt mutatták, hogy az ADHD-soknak kisebb a szexuális elégedettsége. Rávilágítottak, hogy az elakadások mögött leggyakrabban nem az érzések kihűlése áll, hanem a folyamatos ingerszükséglet, illetve a figyelem elkalandozása. Az intimitás pillanataiban az ADHD-s agy a megfelelő ingertelítettség hiányában könnyen elkalandozhat, amit a partner tévesen hűvösségként vagy elutasításként élhet meg.
A kapcsolatok elején a kezdeti rajongás és a partnerré válás hatalmas dopaminlöketet biztosít, ami gyakran intenzív hiperfókuszhoz, túlfűtött erotikához és teljes elköteleződéshez vezet. Amint azonban a kapcsolat átlép a kiszámítható, megszokott mindennapok szakaszába, a dopaminszint csökkenésével az ADHD-s fél könnyebben érezhet unalmat, frusztrációt vagy ingerhiányt.A szexualitásban ez megnyilvánulhat az új pozíciók, szexjátékok vagy a határok feszegetésének folyamatos igényében. Párkapcsolati szinten pedig eredményezhet fokozott igényt arra, hogy mások felé nyissanak vagy esetleg arra, hogy partnereiket gyorsan váltogassák.
Ezzel szemben az autizmussal élő embereknél a központi idegrendszer működése nem az újdonságot, hanem a kiszámíthatóságot, a biztonságot és az ingermentes struktúrát részesíti előnyben. Azoknál, akiknél az autizmus és az ADHD egyszerre jelenik meg, különösen nehéz egyensúlyozni a megfelelő mértékű újdonság és komfort között, mivel a két idegrendszeri sajátosság meglehetősen különbözik egymástól e téren, így ez a belső ellentmondás önmagában rengeteg stresszt szülhet. Ez a disszonancia olyan párkapcsolatokban is problémát okozhat ahol az egyik fél autizmussal, a másik pedig ADHD-val együttélő. Ezekben a helyzetekben a pár két tagja óriási szakadékot érezhet újdonságkeresésük mértékében. Az autizmussal élők párkapcsolati működésével későbbi cikkünkben fogunk foglalkozni, ami fontos kérdéskör az ADHD-val kapcsolatban is, mivel a kettő idegrendszeri működés gyakran együtt áll fenn.
Érzelmi hullámvasút fékrendszer nélkül
Az ADHD-val leginkább csak viselkedéses tüneteit kapcsoljuk össze, mint a hiperaktivitás vagy a figyelmetlenség, de rendkívül fontos az érzelmi aspektusaival is foglalkoznunk. Az ADHD-val élők és a neurotipikusak érzelmi világában a fő különbség az impulzivitás. Az ADHD-val élők érzelmei gyakran intenzívebbek és gyorsabban változhatnak, mint a neurotipikus embereké, az érzelmi impulzivitás és a nehezebb érzelemszabályozás miatt. Ez a nehézség nem jellembeli hiányosság vagy éretlenség,hanem az ADHD-s agyban a kontrollért felelős területek, vagyis a prefrontális kéreg és az érzelmi központ, az amigdala közötti gyengébb kapcsolattal magyarázható. A prefrontális kéreg kevesebb dopamint és noradrenalint kap, így ez a “fékrendszerként” működő terület kevésbé lép működésbe esetükben, így lassabban veszi át az irányítást, ami miatt egy hirtelen kialakuló düh, frusztráció vagy lelkesedés erőteljesebben jelenhet meg, és nehezebb lehet megállni. A párkapcsolatokban ez félreértésekhez, hevesebb konfliktusokhoz vagy meggondolatlan reakciókhoz vezethet, ugyanakkor az intenzív lelkesedés, kötődés és szeretet megélése is jellemző lehet. Az ADHD-s partner számára ezért különösen fontos lehet az érzelmek felismerésének és szabályozásának támogatása, valamint a nyílt kommunikáció.
Mi állhat a “lovebombing” és a “honeymoon phase” hátterében?
Ezek a felfokozott érzelmek jelenthetik a lelkesedést, a boldogságot egyaránt. Ez társul az ismerkedőfázis dopaminlöketével, és az ebből adódó hiperfókusszal, ami összeadódva egy nagyon intenzív úgynevezett “honeymoon phase” élményt eredményezhet. Ezt a kifejezést neurotipikus párok esetében is használják. A kapcsolat kezdeti fázisát jelenti, amikor még minden nagyon új és izgalmas a másikban, ezért ez egy nagyon szenvedélyes periódus, ami közben gyakran hajlamosak az emberek a nehézségeket ignorálni. A jelenség még szembetűnőbb neurodiverz személyeknél, mivel a honeymoon phase-szel járó hormonváltozások, például a dopamin kiugrása, még szélsőségesebbek. Így a párkapcsolat kezdeti fázisában az ADHD-s fél gyakran bombázza a másikat üzenetekkel, árasztja el őt ajándékokkal, mutathat extrém érdeklődést, ami aztán hirtelen lecsökkenhet, és emiatt drasztikusan megváltozhat a viselkedésük a másik irányába. Erre a jelenségre gyakran “lovebombing”-ként hivatkoznak a közösségi média felületein. Sokan gondolják, hogy ez a kezdeti lelkesedés mind hamis volt, mivel egyik napról a másikra szűnik meg. Természetesen a “lovebombing” lehet manipuláció eszköze is, de ADHD-sok esetében arról is lehet szó, hogy agyuk egyszerűen a megfelelő stimuláció után hajhászik állandóan.
Ha egy ADHD-s szíve összetörik…
Az ADHD-val együttélőknek kiemelkedően erős a társas elutasításra való érzékenységük (Rejection Sensitive Dysphoria – RSD), ami az egyik legjellemzőbb megjelenési formája az érzelmi reguláció nehézségeinek. Ez a jelenség nagyon megnehezítheti a neurodiverz egyének romantikus kapcsolatait, mivel szélsőséges érzelmi fájdalmat élnek meg konkrét visszautasítás, de akár egy a másik személy által megfogalmazott kritika kapcsán is.Naomi Eisenberger (2003) híres cyberball kísérlete megmutatta, hogy társas kirekesztés és a fizikai fájdalom az agyban meglepően hasonló neurológiai hálózatokat aktivál. Ebben a kutatásban a résztvevők egy virtuális labdát passzolgattak egymásnak, majd egy idő után a vizsgáltak nem kaptak labdát, ami annak ellenére, hogy nem konkrét verbális visszautasítás, erős distresszt okozott bennük, ami egy fizikai sérüléshez hasonló működést eredményezett az agyban. Láthatjuk, hogy az idegrendszerünk hasonlóan éli meg ha “szívünket összetörik”, mintha szó szerint tennék azt. Az ADHD-sok elutasításra fokozottan érzékenyek, így nem tűnik túlzásnak, amikor az érintettek „érzelmi sebként” írják le amikor valaki visszautasítja őket, amely „szúrásként” vagy „ütésként” hat rájuk érzelmileg. Ezt az élményt eredményezheti a partner figyelmének hiánya, egy rossz visszajelzés vagy akár az egyén önkritikája is, a belső negatív hang is intenzív érzelmeket válthat ki. A megélt fájdalom hirtelen érzelmekben törhet ki, mely reakció gyakran meglepheti a partnert intenzitása miatt. Emiatt a szélsőséges megélés miatt, az ADHD-sok érezhetik úgy, hogy állandóan támadják őket, akkor is ha a partner csak egy apró kritikát fogalmazott meg velük kapcsolatban. Fontos különbség a hangulatzavarokhoz képest, hogy az RSD esetében mindig van konkrét kiváltó oka az előkerülő érzelmeknek, ezeknek csak a regulációja nem megfelelő. Ezért rendkívül fontos lehet, hogy elsősorban felismerjük, a megélt jelenség az ADHD tünete is lehet, és ezután igyekezzünk megtalálni az adott érzelmi hullám kiváltóját. Ebben segíthet a kognitív viselkedésterápia vagy a dialektikus viselkedésterápia, melyek kifejezetten ezek azonosítására összpontosítanak és megküzdési stratégiák beépítésével dolgoznak.
Mit tehettek, ha véget vetnétek a “szülő-gyerek” szerepeknek a párkapcsolatotokban?
Egy ADHD-val élő ember számára egy párkapcsolat gyakran az örökös megfelelési kényszer, a szégyenérzet és a folyamatos ingereltség csatamezeje.Egyszerre éli meg a hiperfókusz nyújtotta elsöprő szerelmet és a mindennapi szervezés, figyelmetlenség vagy érzelmi kitörések miatti bűntudatot, miközben úgy érzi, a legjobb szándékai ellenére is folyton cserbenhagyja a másikat. Ezzel szemben a neurotipikus partner lassan belefáradhat abba, hogy „szülői” szerepbe kényszerül azáltal, hogy mindig ő az, aki szervez és emlékeztet. Miközben a kiszámíthatatlanság, a figyelmetlenségből fakadó mellőzöttség érzése és a hirtelen érzelmi hullámzások miatt érzelmileg kimerül.
A párok közötti dinamika átformálásához az első és legfontosabb lépés az edukáció és a tudatosítás. A partnernek meg kell értenie, hogy az ADHD-ból adódó szórakozottság nem a szeretet hiánya, a neurodiverz félnek pedig el kell fogadnia, hogy a tünetei valós hatással vannak a társára.
Gyakorlati oldalról a „szülő-gyerek” dinamika lebontása jelent kiutat:
- Ezt egyrészről külső mankók, például közös digitális naptárak, látható teendőlisták, emlékeztetők bevonásával lehet elérni.
- Másrészről pedig elengedhetetlen a struktúrált kommunikáció, a szünetgombok beiktatása a vita hevében az érzelmi kitörések elkerülésére.
- Bizonyos esetekben fontos lehet a szakszerű segítség, úgymint az adekvát gyógyszeres kezelés, az egyéni terápia vagy a célzott párterápia igénybevétele.
Ha nem akarjuk, hogy az állandó dopaminhajhászás útjába álljon a kapcsolatunknak, megpróbálhatunk különböző módszereket a szikra életben tartására.
- Az ismeretlen helyzetek, közös utazások, új hobbi kipróbálása mind dopamint termelnek. E tevékenységek közben közösen átélt izgalom az agyban összekapcsolódik a partner jelenlétével.
- A kiszámíthatatlanság önmagában is kulcs lehet egy ADHDs szívéhez. Váratlan kedvességek, ajándékok, meglepetések rengeteget segíthetnek a magasabb dopaminszint fenntartásában.
- A szexualitásban nagyon fontos a spontaneitás, hogy nyitottak legyünk új dolgokra, és hogy itt is meg tudjuk lepni a párunkat, hisz így maradhat számára is stimuláló az intimitás hosszú távon is.
- De ugyanilyen fontos, hogy a pár neurodiverz tagja is megértse, hogy partnerének más igényei vannak, melyhez neki is alkalmazkodnia kell, bármilyen nehéz is az ADHD miatt.
Ezek a kis dolgok lehetővé teszik, hogy a kapcsolat ne váljon monotonná attól, hogy biztonságos alapokon áll. Illetve az ADHD sajátosságaival segítenek együttélni, és nem megkerülni azokat.
Képek forrása:
Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004) – prime video
Így neveld a sárkányodat (2010) – prime video
Juno (2007) – Apple TV
Modern család (2009) – Disney+
Irodalomjegyzék:
Ayano, G., Tsegay, L., Gizachew, Y., Necho, M., Yohannes, K., Abraha, M., Demelash, S., Anbesaw, T., & Alati, R. (2023). Prevalence of attention deficit hyperactivity disorder in adults: Umbrella review of evidence generated across the globe. Psychiatry Research, 328, 115449. https://doi.org/10.1016/j.psychres.2023.115449
Desille, A. E., & Alba, B. (2026). It’s Not You, “It’s Me”: Sexual Experiences and Sexual Satisfaction in an ADHD Sample. Archives of Sexual Behavior, 55(3), 1391–1400. https://doi.org/10.1007/s10508-025-03386-x
Dodson, W. (2025). New Insights Into Rejection Sensitive Dysphoria. Additude. Elérés https://www.additudemag.com/rejection-sensitive-dysphoria-adhd-emotional-dysregulation/
Eisenberger, N. I., Lieberman, M. D., & Williams, K. D. (2003). Does Rejection Hurt? An fMRI Study of Social Exclusion. Science, 302(5643), 290–292. https://doi.org/10.1126/science.1089134
Hupfeld, K. E., Abagis, T. R., & Shah, P. (2019). Living “in the zone”: Hyperfocus in adult ADHD. ADHD Attention Deficit and Hyperactivity Disorders, 11(2), 191–208. https://doi.org/10.1007/s12402-018-0272-y
Surman, C. B. H., Biederman, J., Spencer, T., Miller, C. A., McDermott, K. M., & Faraone, S. V. (2013). Understanding deficient emotional self-regulation in adults with attention deficit hyperactivity disorder: A controlled study. ADHD Attention Deficit and Hyperactivity Disorders, 5(3), 273–281. https://doi.org/10.1007/s12402-012-0100-8
