Egyre többször hallani a hookup kultúráról, és az alkalmi kapcsolatokról. Számtalan kérdés és dilemma övezi a témát, hiszen mindenki szeretné tudni, mi az, ami elfogadott, társadalmi normák közé illeszthető, és mi az, ami már kimeríti az említett kategóriát.
Szocializációnk során megtanultunk a környezetünkhöz hasonlóan viselkedni, hasonló gondolkodásmódot alkalmazni, és hasonló értékek szerint élni. Ám ezek az értékek kultúránként eltérőek lehetnek, hiszen más az elfogadott egy individualista (mint pl. az Egyesült Államok, Anglia, Németország) és más egy kollektivista (mint pl.Japán, India, Venezuela) társadalomban (Markus & Kitamaya, 1991).
A válaszra váró kérdések között szerepel, hogy milyen is pontosan és miért is alakult ki ez a kapcsolati forma? Mikor vesznek részt benne a személyek? Milyen előnyei és hátrányai vannak, és hogyan illeszkedik a társadalomba?
A hookup kultúra egy rövid, kötelezettségektől mentes szexuális tevékenység olyan személyek között, akik nincsenek párkapcsolatban és nem ismerkednek egymással (Garcia, 2013). Az ehhez köthető cselekedetek széles skálán mozognak: a csók, az orális tevékenység, és maga a nemi aktus is a jelenség részét képezheti (Garcia, 2012). A szereplők nem abban a tudatban cselekednek, hogy egy jól ismert személlyel, vagy egy kapcsolat kezdetén lépnek a szituációba. Általában egyszeri alkalomról van szó, a felek pedig sok esetben többé nem látják egymást.
Az alkalmi kapcsolatoknak evolúciós gyökere van, amely különböző párválasztási stratégiákkal köthető össze. Eszerint a férfiak a mennyiségi stratégiát, a nők pedig a minőségit részesítették előnyben. Tehát előbbieknek az volt a célja, hogy minél rövidebb idő alatt minél több nőt termékenyíthessenek meg, míg utóbbiak inkább a gének minőségét, az utód egészségét és rátermettségét mérlegelték a megfelelő partner kiválasztásakor (Bereczkei, 2008).
Ebből is látszik, hogy a jelenség nem új keletű dolog, viszont a kulturális különbségek, a vallás, és a társadalmi normák sokszor rendellenesnek tekintették az alkalmi kapcsolatokat. Manapság hallhatunk olyanról, hogy valaki nem szeretne elköteleződni, magára és a karrierjére koncentrál, viszont nemi szükségleteit is ki szeretné elégíteni. Erre az életmódra ad egy lehetséges választ a hookup kultúra.
Az alkalmi kalandok sokszor szórakozóhelyeken vagy az interneten kezdődnek. A különféle applikációk és közösségi oldalak számtalan lehetőséget nyújtanak a partner kiválasztására és a gyors időpont egyeztetésre. A hookup kultúra rövidtávú előnyökkel szolgálhat a felek számára: az örömszerzés, az önigazolás, a tapasztalatszerzés mind részese a kalandnak. Azonban az árnyoldalát is érdemes figyelembe venni: nem tudni, hogy a másik személy kivel volt együtt korábban, illetve hogy fog viselkedni, mennyire biztonságos vele lenni.
Ezen kívül jelentős lélektani folyamatok is lezajlanak egy ilyen szituáció alatt és azt követően. Ezek személyiségtől és kiinduló okoktól is függnek, viszont egy 1580 fős, 17 és 28 éves kor közötti személyekkel (17 és 28 éves kor közöttiek, a résztvevők 50%-a nő, és a jelentkezők 56%-ának volt alkalmi viszonya az elmúlt 12 hónapban) végzett kutatás (Strokoff, Owen&Fincham,2015) kimutatta, hogy érezték magukat a személyek az együttlétet követően. Az Y tengely a megjelenő érzelem erősségét mutatja az 1-től 5-ig terjedő skálán, míg az X tengely különböző érzelmeket fejez ki (balról jobbra): boldogság, kívánatosság, elégedettség, kalandvágy, izgatottság, csalódottság, üresség, zavartság, kihasználtság, szégyen. A kék szín azokat a személyeket jelöli, akik valamiben reménykedve vágtak bele a viszonyba, míg a piros a realistákat, a zöld az összezavarodottakat, a lila pedig a csalódott, nem elköteleződő személyeket jelöli. Az ábra értelmezése során láthatjuk, hogy a legmagasabb értéket a reménykedő személyek érték el, akik izgatottságot éltek át az együttlétet követően. Ezzel szemben a legalacsonyabb értéket a skálán a realisták érték el, akik a kalandot követően kihasználva érezték magukat. Ez a kutatás is arra mutat, hogy személyenként nagyon eltérő hatásai lehetnek egy ilyen együttlétnek, hiszen mindenki másképp éli meg és gondolkodik róla.
Az Egyesült Államokban élő hallgatók alkalmi kapcsolataik után megjelenő érzelmei
Apró kitérőként megemlítendő a barátság extrákkal kapcsolat is, amikor a felek már ismerik egymást, viszonylag közel állnak egymáshoz, és időnként szexuális értelemben is örömet szereznek egymásnak. Az alkalmi viszonyokkal egyetemben ez is mentes az érzelmi elköteleződéstől, és célja az örömszerzés. Egy felmérés rávilágított arra, hogy ennek a kapcsolati formának is nőtt a népszerűsége az elmúlt időszakban: 1988 és 1996 között egyetemisták 55.7%-a nyilatkozott arról, hogy volt már része egy barátjával történő intim tevékenységben, míg ez a szám a 2002 és 2010 közötti időszakban 68.6%-ra ugrott (Monto & Carey, 2013).
Napjainkban egyre elfogadottabb, hogy az emberek szabadon döntenek arról, milyen típusú kapcsolatot szeretnének létesíteni az adott partnerrel, amennyiben ebbe a másik fél is beleegyezik. Fontos azonban, hogy akármelyik módját is választja valaki a partnerkeresésnek, a védekezés módjára mindenképpen érdemes odafigyelni, hiszen nem lehet tudni, hogy a partner esetlegesen milyen nemi betegségeket adhat át az együttlét során. Ezek megelőzésére az óvszer használata a legalkalmasabb.
Írta: Zách Boglárka
Szerkesztette: Miklós Eszter
Források
Garcia, J. R., Reiber, C., Massey, S. G., & Merriwether, A. M. (2013). Sexual hook-up culture. Monitor on Psychology, 44(2).http://www.apa.org/monitor/2013/02/ce-corner
Garcia, J. R., Reiber, C., Massey, S. G., & Merriwether, A. M. (2013). Sexual hook-up culture. Monitor on Psychology, 44(2). http://www.apa.org/monitor/2013/02/ce-corner
Garcia, J. R., Reiber, C., Massey, S. G., & Merriwether, A. M. (2012). Sexual hookup culture: A review. Review of General Psychology, 16(2), 161-176.
Markus, H. R., & Kitayama, S. (1991). Culture and the self: Implications for cognition, emotion, and motivation. Psychological review, 98(2), 224.
Monto, M. A., & Carey, A. G. (2014). A new standard of sexual behavior? Are claims associated with the “hookup cultures” supported by general social survey data?. The Journal of Sex Research, 51(6), 605-615.
Strokoff, J., Owen, J., & Fincham, F. D.(2015). Diverse reactions to hooking up among US university students. Archives of Sexual Behavior, 44(4), 935-943.
Tamás, B. (2008). Evolúciós pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
